-->

#Sorozat ~ The Secret Circle

Rövid ismertető:
Cassie Blake egy boldog, hétköznapi tinédzser volt, amíg édesanyja Amelia meg nem halt egy véletlennek tűnő tragikus tűzbalesetben. A magányos és szomorú Cassie nagymamájához, Jane-hez költözik a gyönyörű kisvárosba Chance Harborba, amelyet Cassie anyja évekkel ezelőtt otthagyott. Ahogy Cassie megismeri középiskolás osztálytársait, a kedves természetű Diana-t és az ő jó képű barátját Adamat, a komor és magányos Nick-et, Faye-t és Melissa-t furcsa és félelmetes dolog kezdenek történni...

Vélemény:
Őszintén megmondom, nem fogott meg a rövid ismertető, nem keltette fel az érdeklődésemet. Csak azért kezdtem el nézni, mert egy kedves ismerősöm ajánlotta, és játszik benne egy szereplő, aki egy másik sorozatban is szerepel és szeretem. Ahogy megnéztem az első részt, faltam a többit. Utálom ezeket az ismertetőket, szerintem ha nem ajánlják, bele sem néztem volna. Nem kertelnek, már az első részben izgultam. Miközben néztem, olyan hűvös volt minden, mintha fekete aurája lett volna a sorozatnak. Bár fonódnak benne szerelmi szálak, még is inkább csak a szürke és fekete színekkel jellemezném a szériát. 

Bár még csak a 7 részt néztem meg, nagyon tetszik. Sosincs egy unalmas rész sem, mindig történik benne valami. A részek általában úgy érnek véget, hogy felkeltség az ember érdeklődését és megnézze a következő epizódot is. Meg az azután következő összeset. Ahogy mi sem, Cassie sem tudhatja, hogy kiben bízhat, ki a barátja és ki az ellensége. Mindig jön egy karakter, akiről nem tudom mit gondoljak. Egy szimpatikus karakterről pillanatok alatt megváltozik a véleményem. És szeretem. Fordulatos, tele cselekményekkel, megválaszolatlan kérdésekkel, gyilkossággal, szerelemmel...


Szereplők:
  • Cassie Blake (Britt Robertson)
  • Adam Conant (Thomas Dekker)
  • Faye Chamberlain (Phoebe Tonkin)
  • Diana Meade (Shelley Henning)
  • Melissa Glasser (Jessica Parker Kennedy)
  • Dawn Chamberlain (Natasha Henstridge)
  • Charles Meade (Gale Harold)
  • Jane Blake (Ashley Crow)
  • Jake Armstrong (Chris Zylka)
  • Nick Armstrong (Louis Hunter)
  • Holden Glaser (Arlen Escarpeta)
  • Karima Glaser (Bianca Lawson)
  • Deborah Whittier (Meagan Tandy)
  • Ethan Conant (Adam Harrington)




#Könyv Alyson Noel- Evermore

Történet: Fordul a kocka. Rajtad a sors! A családból egyedül Ever élte túl a szörnyű balesetet. A lány arra eszmél a kórházban, hogy látja az emberek auráját, hallja a gondolataikat és egyetlen érintésből kiolvassa élettörténetüket. Egy másik városba, új iskolába, idegen társak közé kényszerül. Retteg minden érintkezéstől, nehogy fény derüljön különös adottságaira, így aztán hamarosan ki is közösítik, mint afféle magának való csodabogarat. Aztán egy napon Damen mellé sodorja a sors szeszélye. Ever döbbenten észleli, hogy nem látja a fiú auráját, nem hallja a gondolatait, és hiába érinti meg, Damen őrzi titkait. Márpedig titka rengeteg van. Valaki megpróbálja megölni Evert. Mi köze az ármányhoz Damennek? Mióta jár a fiú a fény és a sötétség határvonalán? Mitől olyan sorsszerű a köztük kibontakozó szerelem? Tudd meg a titkukat! Örökké emlékezni fogsz rá. „Szellemeket látok. Mindenütt. Az utcán, a strandon, az áruházban, az étteremben, a suli folyosóján, a postán sorbanállás közben, az orvosi rendelőben, bár a fogorvosnál még sosem. De nem zavarnak, mint azok, akiket a tévében meg a moziban látni, nem kérnek segítséget, nem állnak le cseverészni Leginkább csak mosolyogva integetnek, amikor rájönnek, hogy látom őket. Mint az emberek általában, ők is szeretik, ha észreveszik őket.” Van, aki különleges akar lenni. Van, aki mindent megtesz azért, hogy beleolvadjon a tömegbe, de nem teheti. Evernek sem sikerül. Egy autóbaleset egyetlen túlélőjeként nem csak a gyászával, hanem egy új élettel, új gondokkal és újonnan szerzett képességeivel is szembe kell néznie. Aurákat lát, gondolatokat hall és egyetlen érintésből kiolvassa az emberek élettörténetét. Amikor megismeri Dament, minden felkavarodik körülötte. A fiúval nem csak a szerelem érkezik meg a tizenhat éves Ever életébe, hanem a hangok is elhallgatnak a fejében. Damen Auguste tökéletes: jóképű, okos, titokzatos és gazdag. A lány nem tudja, kibe szeret bele, de egy biztos: Damennek rengeteg különös titka van. Elvarázsolt világban jár, a fény és a sötétség mezsgyéjén, ahová magával viszi Evert is.

Véleményem: Hát ennek a könyvnek érdekes a története. Még tavaly júliusban töltöttem le, de annyira nem fogott meg a könyv címe, hogy halogattam, úgy novemberig, amikor viszont unalmamban rávettem, magam, hogy most már olvassam el, ha jó könyv, ha nem jó. Így történt tehát, hogy elkezdtem olvasni. Végül is már az elején megtetszett, hisz adott egy lány -ugyebár Ever-, adj hozzá egy átlagos életet, átlagos iskolával és egy átlagos legjobb barátnővel. Ezt keverd össze és hintsd meg azzal, hogy Ever nem is olyan átlagos, mint amilyennek tűnik. Mióta visszatért az életbe, hangokat hall a fejében, egy érintés által mindent kiolvas az emberből és aurákat is lát. Egy napon új fiú jön a suliba, aki az egyik órán mellé ül le. Ever nem foglalkozik a sráccal, mert tudja, hogy az egész iskola oda van érte. Bár a lány nem törődik vele, Damen érdeklődik Ever iránt. 

Kicsit így átgondolva a dolgot, olyan mint az alkonyat, felcserélt változatban. Ugye ott Bella az új és nem Edward.

Az első könyvben -ugyanis ez sorozat- az a tipikus kergetőzés megy, amikor ismerkednek, de titkolóznak, mivel mindketten mások. Aztán jön a veszekedés és a jól ismert happy end. Ne essen félre értés, nem egy szerelemtől tocsogó regény ez, van benne izgalom is bőven és egy csomó megválaszolatlan kérdés, amit csak a következőkből tudhatunk meg. És persze az első kötetnek sem úgy lett vége, hogy boldogan éltek, amíg meg nem haltak.

A további kötetekben a főszereplők ugyan azok maradnak, csak kisebb illetve nagyobb mellékszereplőkkel színesített a történet. Mind a hat könyv ugyan olyan izgalmas, fantasy és romantikus mint az első. Olyan mint a szotyola vagy a sült krumpli. Ha elkezdem enni, nem tudom abbahagyni. Bánom, hogy nem vetettem bele magam előbb, megérte elolvasni, mert nagyon jó történet, szeretem Alyson Noel könyveit. Aki nem nehéz olvasmányra vágyik, annak itt van ez a könyv -és a folytatása-, könnyen és gyorsan olvasható, elkezded és szinte észre sem veszed, hogy már az utolsó lapokat fogod az ujjaid közé. 

1. Evermore- Mindörökké
2. Blue Moon- Kék hold
3. Shadowland- Árnyvidék
4. Dark Flame- Sötét láng
5. Nightstar- Szerencsecsillag
6. Everlasting- Örökké tartson

Mellesleg az utolsó címétől még a hideg is kiráz, tekintve, hogy ez a Halhatatlanok sorozat. Nem véletlenül kapta ezt a címet. Imádtam Damon karakterét, titokzatos, olyan rossz-fiús beállítottsága van. Azóta is várom az én Damonomat. Van még benne pár kedves karakter és persze rosszak és gonoszak is, akik ki akarják iktatni a képből Ever-t, hiszen Damon már évszázadok óta utána koslat. 

Itt lenne egy angol és egy német borító

      

És egy book trailer:

#Színész Adam Sandler



Születésnapja alkalmából, úgy gondoltam, megoszthatok veletek néhány dolgot róla, úgy gondolom megérdemli.
Tehát, ebben a bejegyzésben Adam Sandler-ről lesz szó, a kedvenc férfi színészemről.

Adam Richard Sandler az Egyesült Államokbeli New York városban született, 1966. szeptember 9.-én. Azaz ma 47 éves. Szülei Judy és Stanley Sandler. 17 évesen jött rá, hogy szereti megnevettetni az embereket, így ezt tette akkor is, mikor a New York University szemesztereit látogatta. Különféle klubokban lépett fel stand-up komikusként, egészen addig, míg felfedezője Dennis Miller be nem mutatta a Saturday Night Live producerének.
1990 és 1995 között kezdett el beindulni a karrierje, olyan témákban gyártotta a poénokat mint a maszturbáció és a tanárok kíméletlen kigúnyolása. Először a Pancserrockban, Segítség, karácsony!-ban és a Csúcsfejekben kapott kisebb szerepeket, majd Billy Madisonnal megjelent főszereplőként és a forgatókönyvbe is besegített. A sikert az 1998-as Nászok Ásza című romantikus vígjáték hozta, amiben Drew Barrymore partnereként játszott. Majd következett a Vizesnyolcas, mely 39 millió dollár bevételt hozott az első hétvégén. Ezután ezt két millióval felülmúlta az Apafej című film.

Szinte minden filmjében szerepel Robb Schneider, egy jó barátja. 

Pár különleges dolog Adam-ről:
-2011-ben februárjában csillagot kapott a Hírességek Sétányán. 
-Nem csak színész, hanem forgatókönyvíró, producer és zenész is.
-Nem szereti, ha családja a bulvárlapok címoldalán szerepel, szeretné kizárni a médiát a magánéletéből
-Védjegye, hogy gyakran a '80-as évek zenéiből merít ihletet a saját filmjei zenéjéhez.
-2003-ban jelölték a legjobb a Golden Gobe díjra, a legjobb vígjáték vagy musical színész kategóriába.
-2010-ig ötször jelöltél Arany Málna díjra. 
-Kislányát Sadie Madisonnak hívják.
-2008-ban újra apa lett.
-Végzettsége szerint bölcsész.
-Beceneve Sandman
-Kedvenc meséje a Spongyabob
-New York Mets rajongó
-Átesett egy lézeres szemműtéten
-Volt egy húsgombóc nevű kutyája

Filmjei: 
Furcsa fickók a fedélzeten
Bohóc-sztori
Csúcsfejek
Segítség, karácson!
Pancserrock
A dilidiák
Golyóálló
Happy, a flúgos golfos
Bérbosszú Bt. -Megfizetünk, ha megfizetnek
A vizesnyolcas
Nászok ásza
Tök alsó
Apafej
Sátánka- Pokoli poronty
Tök állat
Tökös csaj
A kismenő
Kótyagos szerelem
8 őrült éjszaka
Ki nevel a végén?
50 első randi
Spangol- Magamat se értem
Csontdaráló
Tök alsó 2
Távkapcs
Üres város
Ne szórakozz Zohannal
Férj és férj
Esti mesék
Ki nevet a végén?
Nagyfiúk
Kellékfeleség
A gondozoo
Jack és Jill
Hotel Transylvania- Ahol a szörnyek lazulnak
Apa ég!
Nagyfiúk 2

Adam Sandler magyar hangja mindig Csőre Gábor. 

#Könyv ~ Dan Wells - Részben ember

Történet: A világot kihalás fenyegeti, ugyan is egy évtizeddel ezelőtt a Részlegesek -az emberektől szinte megkülönböztethetetlenségig hasonlító gyárilag előállított lények-, megpróbálják kiiktatni az emberi fajt és részben sikerrel is járnak. Elterjesztettek egy RM nevű vírust, és az emberiség 99% elpusztult. Az igen csak csekély számú túlélők Long Islandban telepedtek le, létrehozták a maguk kis világát, miközben napi huszonnégy órában azon dolgoznak, hogy megtalálják a gyógymódot az RM-re. Eközben polgárháborút és lázadást szítanak a még lejjebb vitt terhességi korhatár miatt. Ebben a közösségben él Kira is, a 16 éves orvostanhallgató, akinek legnagyobb álma, hogy felfedezze az ellenszert és újra benépesítse a Földet. Ez nem csöppet sem egyszerű feladat számára, ha azt sem tudja, mi a teljes igazság a Részlegesekkel kapcsolatban, és ha fogalma sincs róla, mi folyik a színfalak mögött, a városházában. 


Véleményem: Sok oldalon olvastam azt, hogy nem nőknek való könyv, mert túl sci-fis. És itt vagyok én, hogy megcáfoljam ezt. Nagyon sokáig húztam ezt a könyvet, nem akartam belekezdeni, már magam sem tudom miért. Egy ideig csak szerelmes regényeket olvastam, de meguntam őket és valami újra vágytam. Hát tessék, itt is van! Ez volt az a könyv, ami magasra tette nálam a mércét.


Imádtam, ahogy az író felépítette ezt a világot. Megmondom őszintén, arra számítottam, hogy a Részlegesek valami elfuserált zombik lesznek akik valami bacilust hordoznak, de legnagyobb örömömre nem azok voltak. Ebben a történetben meg volt mindennek a magyarázata, ha esetleg valaki felteszi a kérdést, hogy miért? akkor arra választ is talál. Teljesen hihető és valóság teljes, az ahogyan az ellenszeren dolgoznak, mindig nyomon lehet követni, amiről szó van, akár orvosi szakkifejezéseket használnak akár nem. Ezáltal teljesen logikusnak tűnik, hogy mi az ellenszer. Nem valami égből szakajtott vegyület, amit most az írónak kedve szottyant beleírni a történetbe, mert jól hangzott. Elvégre a főhősünk orvostanhallgató aki épp gyakorlaton van a kórházban és tudományos feljegyzéseket is ír, hisz ez a munkája. Persze kérdés, hogy egy 16 éves lány, honnan tudhatna annyit az emberi szervezetről és annak fortélyairól? Hát úgy, hogy mivel az emberiség 1%-a maradt csak életben, olyan létfontosságú dolgokra tanítják a fiatalokat, amikkel a város hasznára lehetnek. A tanulmányok elvégzése után segíteni kell a szakmájában ott, ahol csak tud. És orvosból ugyan sosem elég, amikor nap mint nap csecsemők halnak meg, megfigyelés alatt kell tartani őket napi 24 órában, hogy a kis noteszükbe fel tudják jegyezni a vírus terjedését a testben és annak tüneteit. Kira már csak azért is fel akarja fedezni az ellenszeret, mert a szülészeti osztályon látottak nagyon felkavarják az érzéseit. Hogy egyre több csecsemőt tudjanak megfigyelés alatt tartani és többet tudjanak kísérletezni a tudósok, lejjebb viszik a szülési korhatárt, ami egyenlő azzal, hogy aki betölti azt a bizonyos kitűzött életévet, annak mielőbb teherbe kell esnie. A legutóbbi tanácsülésen 16 évre vitték lejjebb, ami azt jelenti, hogy Kira-nak is szülnie kell. Persze az emberek lázadnak. Hogy lenne képes egy 16 éves gyereket szülni amikor még ő maga is gyerek? Kira ekkor dönt úgy, hogy lép. Kis csapatával megszöknek a városból és elfognak egy Részlegest. Persze mindenki azt gondolja, hogy ez nem lehet akkor ördöngösség, viszont kalandjuk során mindig belecsöppennek egy másik kalandba, bajba és életveszélybe kerülnek.
És a történet igazából csak itt kezdődik. 

Senkit ne tévesszen meg a beszámolóm, mert nem csak lövöldözésről és halálesetekről szól a könyv. Van benne tanulság is és rengetek érzelem, szerelem is. Minden karaktert ki lehet ismerni szerintem, bár volt olyan, amikor az illető nem úgy cselekedett, mint azt gondoltam volna. Imádtam, ahogy fel volt építve a társadalom, ahogy csak akkor használtak áramot, amikor tényleg szükséges volt, nem pocsékoltak semmivel, gyűjtögető expedíciókat szerveztek, hogy beszerezzenek olyan dolgokat, amik már nem voltak tulajdonukban, vagy már nem működtek, esetleg elfogytak. A történet vezetés egyszerűen tökéletes, minden nyomon követhető, néha előrelátható dolgok, néha meglepetésszerűen történő események. Imádtam ezt a könyvet. Aki egy kis disztópia- posztapokaliptikus -sci-fi regényre vágyik, annak figyelmébe ajánlom ezt a könyvet!

"A 485GA18M számú újszülött 2076. június 30.-án, reggel 6 óra 7 perckor halt meg. A kislány három napot élt. Az embergyerekek átlagos élettartalma a Szakadás óta ötvenhat óra volt. Már nevet sem adtak nekik." 

E könyvnek folytatása is van, ami a Töredék címmel fut, trilógia lesz.

Végül egy book trailer:




#Zene ~ Janet Devlin

Janet Maureen Aoife Ne Devlin mindig is imádott énekelni. Tudását gyakran megmutatta az iskolában, kocsmákban, kisebb fesztiválokon, valamint a YouTube-on is. Videóit több mint 12 millióan látták.
A lányt a 2011-es X-factorban ismerhettük meg, ahol Elton John Your Song című számát énekelve máris lenyűgözött mindenkit, mindössze 16 évesen. A mentorok házában Kelly Rowlandet győzte meg arról, hogy neki igenis a műsorban a helye. Végül az 5. helyig küzdötte magát, ahol Misha B ellen vesztett. Bevallása szerint nagyon büszkén hagyta el a műsort.


Kiesése után nemsokkal aláírt egy lemezszerződést, majd munkába látott és debütáló albuma 2013. augusztusában jelent meg Hide & Seek címen. A CD-n 11 szám található.

Egyébként a műsorban olyan ellenfelei voltak, mint Amelia Lily, a Little Mix, a korábban is említett Misha B, Craig Colton...

Diszkográfia




#Novella ~ A szavak ereje

Sziasztok! Ez lenne itt életem első novellája, amely egy macska 9 életéről szól. Nagyon-nagyon fontos lenne, ha elmondanátok véleményeteket kommentben, vagy akár Facebook-on. Előre is köszönöm! Jöhet hideg-meleg, jól tűröm a kritikát!
 Dragonfly.

A szavak ereje

A reggeli nap fényei melegen sütnek világos bundámra azt jelezvén, ideje lenne indulni és addig nyávogni, amíg a főnök reggelit nem ad. Azt mondtam, hogy főnök? Ó, bocsánat! Összekevertem szerény személyemet a pincérrel...
Tehát most odavánszorgok ahhoz a csupasz, vízzel mosakvó emberhez és hangosan énekelni kezdek. Gyönyörű hangomat ő nyivákolásnak nevezi, de nem értem, hogy miért. Hiszen én bámulatos vagyok, minden tulajdonságommal együtt!
Hirtelen egy fehér kispárna repül felém és elterít a földön. Ez háborút jelent!
Kimászom alóla, és karmaimat a kanapén élezve, folytatom szólómat.
- Valaki üsse le azt a hülye macskát! Tönkreteszi a kanapét! - Kiáltja a legkisebb szolga, aki általában a leglustább is. Sosem csinálja azt, amit kérek, ráadásul még felesel is. Azt hiszem Sidney a neve, és néha felhozza azt a hülye fickót is, akivel előttem cserélnek nyálat a legundorítóbb módon. Nem értem miért nem tudja egyszerűen csak megszagolni a fenekét, mint az ebek, majd elhúzni a fenébe? Vagy nyalogassa a nyakát! Azt mindenki szereti.
- Gyere Genius, megetetlek! - Pattan fel  Elisabeth, az egyetlen családtag, aki tényleg szeret. Simogat, vakargat, cseréli a WC koszos részeit, bár etetni általában a pocakbajnok csávó, Anthony szokott. Feláll a szőr a mancsomon, ahogy belegondolok milyen undorító tud néha lenni. Ráadásul hangosan horkol éjszakánként! Brrr....
Kidöcögök a konyhába, felpattanok az egyik székre, és oldalra fordított fejjel várom, hogy Eliz is jöjjön. Semmi.
- Hé! - Szólok oda. Ők sajnos nem értik amit én mondok, pedig annyira próbálkozom. Rengetegszer gyakoroltam már a "Hagyjál" és az "Éhes vagyok" kifejezéseket, de sosem sikerült úgy, ahogy terveztem. Mindig csak egy nyamvadt "Miáú" csúszik ki apró, de hegyes fogaim közül.
- Hé! - Ismétlem meg, majd leugrom a székről, hogy megnézzem hol tart már. Kár volt. A dagadt lefogta, és most ezek sem tudnak elszakadni egymástól - Abbahagyni! Éhes vagyok! - Mászok fel hozzájuk az ágyba. Mindkét szempár rám szegeződik, Eliz pedig elneveti magát.
- Megyek már cicó - Mondja, majd lemászik Tonyról.
- Végre...
- A szőrcsomó fontosabb mint én? - Ül fel Anthony, hogy kicsit megmozgassa végtagjait. Elisabeth csak rákacsint, majd kisiet a konyhába. Követem, ma már harmadszorra megtéve ezt az utat. Ha így folytatom a végén le fogok fogyni!
Reggeli után úgy döntök kettesben hagyom őket, ezért az ablakon keresztül távozom, hogy megkeressem azt a cuki új szomszédot. Szőre hosszú, szürke, szemei zöldek. Ő az egyetlen macska, aki talán még nálam is dögösebb.
Felmászom a kertünkben álló fára, és onnan keresem őt. Már épp kezdem feladni, mikor valaki hirtelen megijeszt hátulról én pedig egy hatalmas sikítássaljelzem, hogy nem volt vicces cselekedete.
- Mégis mi a francot képze... - Arcom ellágyul, amint megpillantom a "vadászt" - Á, szia cica!
- Ne cicázz le, van nevem is!
- Igen? És megtudhatom?
- Meredith vagyok. Meredith Grey.
- Abból a hülye, orvosos sorozatból? - Látom macskifejezésén, hogy nem veszi a poént, ezért én is inkább befogom.
- Meg kell változnod, duci...
- Hé, azért én visszafogtam magam, jobb lesz, ha te is ezt teszed!
- Én nem vicceltem. Kövér vagy, pökhendi és bunkó. Meg kell változnod - Ennek a csajnak kiestek a fogaskerekei - már ha egyáltalán voltak neki.
- Te totálisan hülye vagy...
- Tudtad, hogy nekünk macskáknak kilenc életünk van? - Gondolom a témát próbálja terelni.
- Igen... - Nézek értetlenül - És?
- Meg fogsz halni, ha tovább folytatod a többi élőlény szitkozódását. Kilenc szó, kilenc élet. Sok szerencsét! - Mire kettőt pislantok Meredith, a buggyant macskanő, már el is tűnik. Tényleg érdekelne, hogy miről is beszél. Meghalni? Én? Hah! Ekkora butaságot, még életemben nem hallottam!
Ez a macska segített ráeszmélni valamire... Arra, hogy éhes vagyok.
Lemászom a fáról, majd vissza az ablakon. Ötödjére is megteszem az utat a konyhába, ám tálamat üresen találom. Mi a fene? Nem emlékszem arra, hogy megettem volna az összes kaját. Nyammogok egy kicsit, aztán beszökdécselek a szobába, ahol Tony éppen a papírjait rendezgeti. Ez a munkája, vagy, hogy is nevezik az ilyesmit az emberek...
Felpattanok a kanapéra és csak nézem, de ő nem figyel rám.
-  Anthony! - Nyávogom, majd megnyalom a szám. Tony felnéz, elmosolyodik, aztán visszatér a papírjaihoz - Nem hallod, hájfej? Éhes vagyok! - Fújok egyet. Nemsokára úgyis ebédidő, majd akkor jól bezabálok.
Egyszerűen nem tudom kiverni a fejemből azt a libát. Igazság szerint még fel sem fogtam mi történt azon a fán, ezért úgy döntök, hogy visszamegyek, hátha ismét ott találom. Elmagyarázhatná a dolgokat...
A környék csendes, az utca összes macskája már a délutáni pihenőjét nyomja, én pedig még mindig itt ülök, az egyik faágon, Meredith Grey-t keresve. Megkordul a pocakom. Én ezt nem bírom tovább! Órák óta várok, de nem történik semmi! Belefáradtam szőrszálaim számolásába! Hazamegyek!
Felpattanok, majd óvatosan lesiklom a fa törzsén. Még szerencse, hogy karmaimat a minap sikerült megéleznem.
A házunkhoz csak egy útszakaszon kell átmenni. Nem túl forgalmas, általában csak az itt lakók fordulnak meg erre, én mégis kifogom az egyetlen erre járó autót, mely átgázolva rajtam a betonnak lapít. Most biztosan úgy nézek ki, mint egy szőrös csatornafedél végtagokkal és farokkal…
*Másfél évvel korábban*

Beteg vagyok, kicsi és törékeny. Az eső szakad, anyu pedig eltűnt. Félek. Nem tudom merre járok, csak azt, hogy fázom. Macskanáthától begyulladt szemeim le akarnak csukódni, kényszerítenek, az alvásra, de nem lehet! Nem állhatok meg. Most nem. Meg kell keresnem a családomat, hogy anyu meleg bundájához bújjak, valamint, hogy egyek valamit.
 Felnézek, a világító pontokkal teli sötét valamire. Anyu azt mondta, hogy egyszer mindenki felszáll oda, hogy mindenkinek kilenc élete van, kilenc homokórája, melyek közül mindig csak egy pereg. Ha minden egyes homokszem odavész, a lelkünk felszáll. Ó, anyu bár tudnám mi az a lélek...
Megállok. Nem tudok továbbmenni. Az egyik eresz alatt megbújva, összegömböjödök. Vacogok, az álom mégis hamar elkap...

*Napjainkban*

- Egy kicsit balra - Dorombolom, ahogy valaki a hátamat mosdatja. Várjunk csak... Szemeim felpattannak, de ki is égnek a nyári sugaraktól. Várok, hogy a fekete foltok eltűnjenek tekintetem elől, majd megpillantom Meredith-t. Zöld szemeivel kettőt pislant - Mi történt? - Kérdem.
- Undok voltál a gazdáddal, így elütött egy kocsi. Ezt adta a sors... Én megmondtam.
- Elütött egy autó?
- Ja. Az aszfaltra tapadtál, mint egy matrica.
- A homokóra...
- Tessék?
- Lepergett az első homokórám. Meghaltam. Nyolc életem maradt...
- Biztos vagy benne, hogy nyolc? - Húzza hátra egyik fülét, a mellettünk elhaladó gyermekek hangjára. Fogaskerekeim forogni kezdenek. Nem, egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy ennyi maradt hátra. Mikor is volt emlékezetkiesésem? Gondolkozz te zseni, gondolkozz!

*1 évvel korábban*

Vacsora után vagyunk. A lányok ketrece felé tartok, hogy kecses alakom mutogatásával, dörgölőzéssel, dorombolással és bundanyalogatással elcsábítsam az egyiket. Ahogy egyre közelebb érek, észreveszem, hogy pár kandúr már megelőzött. Ostoba vagyok? Nem hinném, inkább azt mondanám, hogy bátor, mivel nem állok meg, hanem haladok tovább. Ducika, a kandúrok legnagyobbika észrevesz. Otthagyja Puszedlit, és felém közelít, bandája pedig követi. Ducika, Dönci és Sziszu a menhely legmenőbb macskái. Senki sem mer kikezdeni velük. Érdekes, amikor emberek jönnek, hogy hazavigyenek valakit, belőlük lesznek a kezesbárányok. Mégsem kellenek senkinek. Nem is értem miért...
- Mit akarsz itt nyomi? - Állnak meg előttem, ezzel elállva utamat.
- Genius vagyok, nem nyomi...
- Nem ezt kérdeztem!
- Csak nem csajozni indultál? - Szólal meg Sziszu is.
- A helyetekben én elengedném magamat... - Mondom fenyegetően, őket mégsem érinti meg a dolog. Dönci közelebb lép.
- Rajta kandúrok, nyírjuk ki!

*Napjainkban*

Meredith farkával megcsikizi az orrom, hogy visszahozzon a jelenbe. Válaszul tüsszentek.
- Hat. Hat életem maradt... - Grey kisasszony arckifejezése alapján arra a következtetésre jutok, hogy tévedek - Kevesebb?
- Nem érted ezt az egészet, igaz?
- Mit kellene értenem?
- Nem az a vágyam, hogy kinyírjalak... Azt szeretném, ha ráébrednél végre ki is vagy valójában... Mert ez a goromba dög, amivé váltál nem hasonlít a valódi énedre...
- Akkor ki vagyok én?
- Erre neked kell rájönnöd... Gondolkozz! Észrevettem, hogy eszedbe jutott az a nap, amikor megutáltál minden macskát... Most az emberekre fókuszálj!
Lehunyom szememet és hagyom, hogy a múlt teljesen befedje elmémet, akármennyire is tartom furának, hogy ez a csaj a gondolataimban turkál.

*6 hónappal korábban*

Az ágy alatt bújtam el, reménykedve, hogy nem találnak rám. Félek, hiszen ha Tate és Cody elkapnak... Nos, azt nem élem túl.
Én nem akartam ezt, valahogy mégis megtörtént... Rám találtak a folyóparton, hazahoztak, amikor tudták jól, hogy utálják a macskákat. Csak meg akartak kínozni...
- Bu! - Ijeszt meg Cody, mire én a másik irányba rohanva próbálok menekülni, ám Tate sebesen lecsap rám. Most úgy sikítanék, ha tudnék.
- Tudod milyen büntetés jár azoknak a macskáknak, akik nem viselkednek jól? - Kérdi tőlem Tate, majd választ sem várva a fürdőszobába visz, ahol a kádat teljesen feltöltve találom.
- Én nem csináltam semmit, kérlek ne tegyétek ezt velem! - Minden küzdelmem hiábavaló. A víz alatt már nincs több levegő, oxigén nélkül pedig minden életnek vége.

*Napjainkban*

- Nos? Mire emlékszel?
- Az az ikerpár... Tényleg megöltek?
- Igen.
- Miért?
- Ez volt a sorsod... Nem tudom. Talán azt akarták, hogy újra találkozzunk...
- Újra? Tán téged is ismerlek?
- Előbb-utóbb, mindenre sor kerül... - Ezek Meredith utolsó szavai, mielőtt elhalványodik, végül pedig teljesen eltűnik. Annyira gyorsan történik minden, hogy összezavarodok.
- Mi a fene? - Pillantok körül, de sehol sem találok senkit - Meredith?! - Kiáltom, mire az egyik ház ablakából egy papucsot vágnak hozzám.
- Fogd be a szád, büdös dög! Menj haza! - Rikkantja egy nő, majd bevágja az ablakot, és elhúzza a függönyt. Vajon él még az egyesség? Mert most nagyon elküldeném azt a nénit egy melegebb éghajlatra... Remélem van fürdőruhája.

Otthon elgondolkozom a dolgokon, és rájövök, hogy én eddig minden nőt elveszítettem az életemben. Először Bonniet, akit a folyóparton ismertem meg... Ott üldögéltem magányosan, ő pedig fogott nekem egy halat, később pedig megtanította hogyan halásszak, hogyan éljem túl a vadont... Egyik nap nem jött el a szokásos helyünkre. Ekkor találtak rám az ikrek. Azóta nem is láttam őt.
Bonnie után jött egy menhelyi cica, akivel összemelegedtem odabenn. Ugyan a nevét elfelejtettem, de gyönyörű bundája, és szemei örökre megmaradnak... Rózsaszín orrán egy apró barna folt díszelgett...
A harmadik és egyben legfontosabb nőstény az életemben anyukám volt, Mere... Uramfia! Istenem, annyira buta vagyok! Miért nem vettem észre?!
Meredith Grey, mindenidők legjobb édesanyja... Elvesztettem őt, s testvéreimet is azon az éjszakán, amikor két hónaposan először meghaltam... Ezek szerint nem voltam egyedül, a macskanátha nem csak engem győzött le aznap éjjel, hanem a családomat is.
- Annyira sajnálom mami - Suttogom a sötét némaságnak, remélve, hogy anyu meghallja - Kérlek bocsáss meg nekem mindenért... Bár melletted lehettem volna azon az estén... Elbúcsúzhattam volna tőled... - Szipogok párat, majd folytatom - Mivel akkor nem tudtam megtenni, most el szeretném mondani mennyire szeretlek, és nagyon sajnálom, hogy megszöktem, valamint azt, hogy hagytam a környezetemnek, hogy megváltoztasson... Olyan lettem, amilyen nem is vagyok... Ez többé nem fordul elő. Megígérem.

#Sorozat ~ Under the Dome, avagy A Búra Alatt

Ismertető: 
Chester's Mill egy csöndes kis város... legalábbis eddig az volt. Egy őszi napon azonban minden fenekestül felfordul, amikor egy rejtélyes, láthatatlan, elpusztíthatatlan búra zárja el az embereket a külvilágtól. A különleges kupola teljesen megváltoztatja a bent élőket, lázadás tör ki az élemért, egyesek megőrülnek, valamit egyre több és több baleset történik a városban, mely a seriff, Duke életébe is kerül. Lindának az új seriffnek ki kell találnia valamit, hogy megfékezze a megvadult népet, miközben pár kamasz a búra titkait próbálja kideríteni.
    A sci-fi sorozat Stephen King regényén alapul, amely 2009-ben íródott, Magyarországon viszont csak 2012-ben jelent meg. A történetet két hosszú kötetben olvashatják el az érdeklődők. Egy kötet 795 oldalas, ami azt jelenti, hogy vastagabb, mint az Alkonyat utolsó része, a Hajnalhasadás. A könyvről csak annyit érdemes nagyon tudni, - hiszen ez mégis csak egy sorozatajánló, de A búra alatt könyvajánló is lesz később - hogy olyanok ne kezdjenek bele, akik nem bírják a durvább, véresebb jeleneteket. A könyv kicsit morbidabb, a sorozatban nincsen ennyi halál és egyebek...

    Főszereplői: Barbie (Mike Vogel), Julia (Rachelle Lefevre), Linda (Natalie Martinez), Big Jim
    (Dean Norris), Junior (Alexander Koch), Angie (Britt Robertson), Joe (Colin Ford), Norrie (Mackenzie Lintz)

    Feliratosan szerdánként találkozhatunk az epizódokkal - melyeket ezen a linken érhettek el - ám szeptember 11-től szinkronosan is elindul a TV2-n, ahol először dupla résszel jelentkeznek. 


      Top 10 ~ Zenei stílusok

      Bizonyára mindenkinek vannak kedvenc számai... Egyesek a One Direction fiúkra csorgatják a nyálukat, míg mások inkább a rock zenéért rajonganak, s vannak, akik vegyesen meghallgatnak mindent. Én személy szerint olyan előadókat kedvelek, akik kevés rajongóval rendelkeznek, vagy valami megérint a zenéjük szövegében, hiszen a lyrics nálam a legfontosabb, ha a zenéről van szó. A barátaim általában azt mondják, hogy béna számokat hallgatok, de persze kinek mi a béna... Mások pedig úgy tartják, hogy a zenei ízléssel be lehet látni az emberekbe, meg lehet őket ismerni...
      Ebben a bejegyzésben Heylin, Jennifer és az én Top 10 zenelejátszó listánkat találjátok... Ti melyik számokat csípitek? Írjátok meg hozzászólásban a kedvenceiteket, vagy azt, hogy szerinted melyikünknek van a legjobb ízlése, esetleg, azt, hogy ti milyen embernek ismertetek meg minket szimplán 10 zeneszám alapján!


      Jennifer:
      1. The Script - Six Degrees Of Separation
      2. Harry Styles - Don't Let Me go
      3. Paramore - Ignorance
      4. The Beatles - Hard Day's Night  
      5. Taylor Swift - I Knew You Were Trouble
      6.  Paramore - All I Wanted
      7. One Direction - They Don't Know About Us
      8. Linkin Park - New Divide
      9. The Beatles - Love Me Do
      10. Christina Aguilera - Hurt